Zsellér Dóra

Egyéni családállítás – Transzgenerációs örökségeink
Az egyéni családállítás a módszernek egy olyan speciális formája.

Ebben az esetben csak a családállító és az állítást kérő van jelen, nincsenek képviselők. Hatékonyságát tekintve azonban nincs különbség, a problémához kapcsolódó nehézségek ugyanígy feltárulnak és az állítást kérő elindulhat egy új látásmódot adó önismereti úton.

Mi a különbség a csoportos és az egyéni családállítás között?

A csoportos és egyéni családállítás hatékonyságát tekintve nincs különbség.
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyéni feltérképezés, az egyén képviseleti térben való intenzív önmunkája tudatformáló erejű.
Az egyéni ülésen még többet tapasztalhat az állítást kérő a saját családi rendszerének folyamataiból, hiszen nem csak a záróképbe lép be, ahogy mindez csoportban történik.

A családállító a képviselők helyett más eszközöket használ (pl. bábukat, tárgyakat papírlapokat) és a folyamat részeként az állítást kérő tapasztal, érez, lép be a lélektérbe.

Mivel online is elérhető az egyéni családállítás, könnyen kapcsolódhatunk távolabbról, nem kell feltétlenül jelen lenni, hisz a morfogenetikus mező, a közös tudat tere így is működésbe lép.

Mikor érdemes egyéni családállítás mellett dönteni?

Sokan úgy élik meg belső folyamataikat, mint intim teret, ezért ha valaki nem akarja a problémáját csoportba vinni, mindez a védett közeg egyéni állítás során biztosított számára.

Mi történik az egyéni családállítás során?

Általában több kérdéssel érkezik az állítást kérő.

A folyamat első lépéseként a konzulenssel való rövid megbeszélés történik, ahol a Mostban lévő legerőteljesebb kérdést igyekszünk feltárni.
Egy szálon indulunk el, feltérképezzük a gyökérproblémát, hisz annak megoldása kihatással van több életterületre is.

Az állítási folyamat csak ezt követően kezdődik, amikor is képviselők megjelenítéséhez a fent említett eszközöket (báb, papírlap, egyéb tárgyakat) használjuk.
Az állítás folyamán fokozatosan haladunk a megoldás felé vezető úton, miközben a témahozó intenzíven is bekapcsolódik a családállítás menetébe, az állításvezető segítségével.

A folyamat zárása, a tapasztaltak, látottak, hallottak rövid összegzése az önismereti fejlődés fontos része. Itt történik meg az integrálódás első lépésben, melyet természetesen fontos, hogy kövesse egy tudatos önmunka.
Ilyenkor megbeszéljük a későbbiekre vonatkozó további feladatokat, lehetőségeket.

Várlak szeretettel!

Csoportos családállítás – Transzgenerációs workshop
“Transzgenerációs örökségeink” címmel saját élményű workshopokat tartok, melyekre szeretettel invitállak Benneteket.
A csoportos családállítás során transzformáló erejű utazásban lehet részed.

Mit is csinálunk családállításkor?
Mivel dolgozunk?

A családállítás témaköre egyre mélyebben ássa be magát a jelen köztudatába.

Az állításos terek, a közös tudati tér különleges szövedékében kapcsolatba kerülhetünk felmenőink sérüléseivel és gyógyító erejével egyaránt.

Művek sora jelenik meg, hogy ébresszen bennünket a családi kapcsok megismerésének fontosságára.

Bert Hellinger, a rendszer-pszichoterápia alkotója, arra a következtetésre jutott, hogy sorsunk elválaszthatatlanul összefügg családunk tagjainak sorsával.

Életünkre nem csak azok az események hatnak, melyeket személyesen megéltünk. Szüleink, nagyszüleink által megélt trauma, az abból kialakult hitrendszerré szilárdult gondolati és viselkedési mintázatok hatása is közvetlenül és közvetve befolyásolja a leszármazottak életét.

A transzgenerációs hatások természetesen pozitívan és negatívan is megnyilvánulnak.

Mindenkinek vannak olyan felmenői, akiknek nehéz sorsa volt és az őket ért hatások a Mostban, jelen életedben is helyet kérnek.

A „Hellinger féle” családállítás során a csoport tagjai, a képviselők, a térben megjelenítik, „felállítják” , láthatóvá teszik az állítást kérő családi viszonyait, mintázatait, hitrendszereit.

A családállítás során valójában a családrendszer tudattalanja képződik le, a körülöttünk mindig jelenlévő energetikai mező tár fel olyan mintázatokat, amelyek megvannak a család rendszerében és rálátást, megértést, oldást adnak.

József Attila erről így ír:

“Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk – ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt –
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!…” – megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős –
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom!”

Az őssejtig minden “őssé válás” tudatosodási folyamat. Emlékezésen túl egy belső munkát, integrációt és mély önismereti folyamatokat követel.

A transzgenerációs workshopon mindenkinek, állítást kérő és képviselőnek is van saját folyamata, hiszen az állítást kérők és a képviselők történeteiken keresztül találkoznak, kapcsolódnak és közösen formálódnak az energetikai térben.

A feltáruló transzgenerációs sérülések által a felmenőktől áradó gyógyító erővel is találkozhattok.

A csoportot általában kora délután kezdjük, hogy az állítást kérők folyamatai mellett a rákészülésre és a közös csoportos feldolgozásra is lehetőséget biztosítsak megosztások, párbeszédek körében.

Ha szeretnél részt venni csoportos eseményen, kövesd az oldalamat, vagy küldj üzenetet!

Várlak szeretettel!

Lelki nyugalom
Hosszasan kell lelkünket edzeni, lelki állóképességet szerezni, míg rájöhetünk arra, csak beképzeljük magunknak az okokat, melyek különböző lelkiállapotba hoznak.

Az összes tudati állapot önmagunkból fakad. A külső események valójában semmilyen hatással nincsenek ránk. Ezek mind belőlünk alakulnak ki.

Egyszerű események kapcsán tapasztaltható mindez mindenki számára, amikor az egyik esemény valakit nevetésre, a másik embert sírásra késztet, vagy épp közömbösen érint.

Csakis belső hozzáállásunkat képezzük le a külső körülményekre, ez a belső hozzáállás vált ki belőlünk hangulatot, nem pedig a külső történések.

Ennek látását gyakorolni lehet. El lehet sajátítani a képességet, hogy a lelki nyugalom állapotát minden körülmények között megtartsuk.

A történések önmagukból az időbe és térbe kivetített képek. Illúziók, melyeket nem kell túl komolyan venni. Csak annyira, amennyire tapasztalataink gyarapodhatnak általuk.

Nem könnyű mindezt elérni. De éberséggel lehetséges.
Tanulható lelki képzéssel, gyakorlatokkal.

Önismereti mentorként ebben segítelek!

Gyere, beszéljünk Róla (d)!

Házasság, eskü majd harc –
… mely sokszor valójában belső, önmagunkkal vívott csata.

A gondolat-körök magukat futják körbe.
Hozott hitrendszerek béklyóiban tekereg a kapcsolatok zöme.

Mélyben rejtőző saját rabláncok ezek.
Kígyózó, fullasztó belső (akár transzgenerációs) gondolatok, tudattalan mintázatok kivetülve.

Magányban is rabbá tesznek.

Viszont mennyivel egyszerűbb találni neki egy projektfelületet!

Érdemes lenne talán Mindenkinek pár évig magával házasságra lépni.

Magányos vagy?
Kívül vagy belül?
Hol kezdődik a magány?

“Légy egy fűszálon a pici él”

Társra vágyni, miközben magunkat magunkra hagytuk, az elveszettség valódisága.

Kívül mehetünk kézen fogva.
Állhat ajtónkon közös névtábla, igazolványunkban közös lakcím.

De lelkünk önmagában, belül helyén van-e?
Névtáblája tisztára van-e törölve?

Ha magunkat megszólítani tudjuk, magunkban rendeztük a teret, körénk rendeződik más is.
A másik.
A másunk. A másik felünk.

Ekkor pedig másokban, a másikban is meglátod magad.

Egyedül lehetsz magány nélkül is.
Magányos lehetsz mással is, társas magányban.

Mert nincs másik.

Egyek vagyunk.

Az egység ha belül megszületett, akkor kívül is egységre lelsz másban.

Magadra találsz.
Magadban.
Másban.
Önmagad másában.

Érdekel a hogyan?

Ha szeretnél MAGadra találni, keress bátran!

“Lapulj a források tiszta fenekére,
Símulj az üveglapba,
Rejtőzz a gyémántok fénye mögé,
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben,
Te szegény, szegény.
Friss záporokkal szivárogj a földbe –
Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.”
József Attila

Kérdezz, merj kérdezni, ha elakadtál

Gyere, beszéljünk Róla (d)!

Mi az utam?
Kérdezed…
Amikor úgy érzed, hogy nem találod…
Amikor minden nap az az érzésed, hogy nem jó helyen jársz.
Amikor nincs kedved reggel felkelni.
Amikor már fáradtan ébredsz.
Amikor már az indulás is teher.
Amikor bizonytalan vagy.
Amikor elégedetlen vagy a munkáddal.
Amikor rosszkedvű vagy a teendőid miatt.
Amikor valami belső hiány feszít.
Amikor stresszt élsz meg a mindennapi munka során.
Amikor nincs kedved az egészhez.
Amikor már betegségek ébrednek a testben.
Amikor érzed, hogy menekülnél a hétköznapból.
Amikor a hétköznap és a hétvége között szakadék tátong.
Amikor vársz…valamire….ami úgy tűnik nem jön el…

Na akkor lásd meg!

A belső iránytű most jelzett!
Szólt! A fenti hangok mind üzentek.

A sorsod éled, sodródsz. Ez nem az út!

A karrier tehát nem a mai értelemben keresendő.
Maga a szó mára félrecsúszott. (A szó gyökerét is feltárom Neked, ha szeretnéd…)

Az elmúlt 10 évben az utak, amiket kísértem, nem a szokványos értelemben módosultak.

Hanem valahogy másképp.
Felnőttek törték át falaikat, változtattak gyökeresen.

Kíváncsi vagy, mi az utad?

Keress bátran! Fókusz és holisztikus egyéni önismereti módszerekkel segítelek eligazodni belső világod rejtett bugyraiban…

LÉPJ AZ ÚTRA! MERJ LÉPNI!
AZ ÚT A BÁTORSÁG, HITELESSÉG, ÖNAZONOSSÁG, ahol a sorsod, a Rád égett ruha lassan leolvad.

NINCS VESZTENIVALÓ, DE VAN ELVESZTEGETETT IDŐ!

Élj a Mostban teljességgel, szívvel, és az az Út! Ne hagyd, hogy a múlt határozza meg a jelent. Változtass!

Gyere, beszéljünk Róla (d)!

Ellenállást élsz meg belül?
Félsz?
Stresszes vagy?
Az elfogadás egy lelki hozzáállás, mely az úton lépésről-lépésre jön el.

Tapasztalatom szerint az ellenállás is része az útnak.

Befelé visz, hogy aztán kifelé másképp láss.

Mikor küzdünk, vakok leszünk a világra, saját szenvedésünk körül pörgünk, szinte beleszédülve, tompa érzékszervekkel.

Különböző idő kell mindenkinek ahhoz, hogy valami ébresztő hang megszólaljon.

Kell a szenvedés.
A fájdalomba merülés.
A kínlódás.
A belső sikoly.

Csak utána jöhet valami új.

Ha a lélek ilyenkor képes felismeréseket tenni, ébredni, akkor tovább is tud lépni.

Ki tud lépni a szenvedés spiráljából.

Képessé válik “a tanulmányút végén” elfogadni azt, ami van, és javára fordítani.

“The resistance to the unpleasant situation is the root of suffering” (Ram Dass)

“Resistance is the first step to change.” (Louise Hay)

“Das Leiden hat einen Sinn, wenn du selbst ein anderer wirst. (Viktor E. Frankis)

**************

Kinde Annamária: Még egy dal a félelemről

Mentem, tudatlanul, de bátran,
merészedve a félelemtől,
elrohantam a rossz irányba
nem elfelé vitt, hanem befelé,
rettegésből rettegésbe,
hajnalvárásból éjsötétbe,
amit csak lehet,
mindent félreértve.
A tanulmányút végén
levetkőztettem a bábukat,
visszavettem valamennyi
ruhámat. Már a tükörtől sem,
önmagamtól sem félek ezután.

Hol tartasz ezen az úton?

Keress bátran és beszéljünk Róla (d)!

Beszéljünk? Hogyan?
Miért értjük félre egymást?
Mi az az erőszakmentes kommunikáció?
Mi az a tranzakcióanalízis?

Különböző szinteken és módokon kommunikálunk.

Beszélünk, miközben a szavak mindenhová épp annyira jutnak el, amennyire a másik tudatának “blendéje”, nyitott.

Mondunk valamit, de a hang nem juttatja el az üzenetet.
Van valami ennél több.
Az üzenet a térben van.

Mindig.
Öröktől fogva ott a hullám, a jel.

Csak akkor fogod meghallani, mélyen érteni a másikat(és a másik is Téged), ha arra/ha a másikra vagy hangolva.
Másképp: Épp azt hallod, amire hangolva vagy.

A Teljesség üzenete is elérhet. Ha a tapasztalaid megérleltek rá. Ha megérkeztél oda, ahol az üzenet elérhet.

Több csatornán jön többféle üzenet. Nincs jó, nincs rossz. Minden üzenet csupán tapasztalat.

Mindenki mást csatornáz, – mást lát, hall, érez – épp aszerint, hogy mire van szüksége.
Neked is, aki épp most ezt a tapasztalatot igényled amiben vagy.

Ezt Te teremted!

Úgy érzed, nem, Te nem akarod?
Úgy érzed, Te már máshol tartasz?
Úgy érzed, csak visszahúz?
Úgy érzed, nem ott lenne a helyed?

Nincs ilyen tévedés az univerzumban.

A megélés abból fakad, hogy még szükséges a tapasztalat. Neked.
Épp most. Épp ott.
Mindenkinek.

Csak ezáltal fejlődsz. Ezáltal fejlődünk.
Az üzenet a térben van, (a tér része a másik is) a Te teremtésedben.

A Csendedben és ami a csend mögül szól.

A tiszta erőszakmentes kommunikáció belül kezdődik.

Minden csupán energia. Minden energia rezgés, hullám.
Ebből következően minden találkozás interferencia.

Figyeld a Benned mozduló energiát.
Ne csak arra figyelj, hogy ki mit mond.

Arra figyelj, hogy Benned mi mozdul, a másik jelenléte, mozdulata, hangja, cselekedete közben.

Ha a finom rezgések összecsengenek, ott harmónia van.

“Az anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéből befogad.”
Nicolas Tesla

Abban segítelek, hogy ezt felismerd!

Ezt felismerve pedig Magad vezesd hitelesen a középpontodból, valamint, hogy másoknak is megértést tudj adni.

Gyere, beszéljünk Róla(d)!